Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban
A csökkenő gyereklétszám miatt a határon túli magyarságnak nehézséget okoz az anyanyelvi oktatási intézmények fenntartása és az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférés. Ezekre a kihívásokra reagálni kell. Ezért is indít iskolabuszokat Erdély harmincegy szórványtelepülésén a Rákóczi Szövetség a következő tanévben. A projekt hiánypótló abban a tekintetben, hogy
végre a nemzet és a nyelv határán élő fiataloknak is meglesz a lehetőségük arra, hogy magyar nyelven tanuljanak.
A régóta vágyott erdélyi iskolabusz-hálózat a magyar kormány támogatásával valósul meg, a Rákóczi Szövetség és a kolozsvári központú Iskola Alapítvány együttműködésével. „Egy korábbi erdélyi kutatásunk alapján 8+1 fős mikrobuszok beszerzését indítottuk el. Július 31-éig harminchat gépkocsi kerül a Rákóczi Szövetség tulajdonába, hogy a következő tanévtől erdélyi magyar tannyelvű iskolák diákjait szállítva szolgálja a magyar közösséget” – mondja lapunknak Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.
A szervezet 2004 óta átfogó iskolaválasztási programot menedzsel az elcsatolt országrészek magyarlakta területein. A projekt a Felvidéken indult 2004-ben, a 2010-es évek elején a Partiumban, majd Erdélyben is elterjedt. A szövetség megpróbál már a magyar kisgyermekek megszületése után kapcsolatba lépni a szülőkkel,
éreztetve velük, hogy a gyermekek sorsa nem közömbös az anyaország számára,
Magyarország odafigyel rájuk.
„Az óvodáskoron keresztül egészen az iskolába lépésig igyekszünk kapcsolatban maradni a családokkal, s kisebb gesztusokkal, programokkal, beszélgetésekkel arra bátorítani őket, hogy amikor elérkezik az iskolaválasztás ideje, akkor az anyanyelvi intézményeket válasszák. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a gyermek szempontjából is üdvös, illetve a közösség megmaradását is szolgálja” – magyarázza Csáky Csongor.
A Rákóczi Szövetség által elvégzett kutatás rámutat: gyakorlatilag minden külhoni magyarlakta régióban hozzájárulhat a magyar iskola választásához a megfelelően megszervezett iskolabusz-hálózat. Ugyanis a szórványvidékeken sok olyan település van, ahol nem működnek magyar oktatási intézmények, a még ott élő magyar családok pedig
a földrajzi távolság és a közlekedési nehézségek miatt nem minden esetben tudnak eljutni a legközelebbi magyar iskolába.
Sajnos ez a jelenség nem csupán a kisebb mélyszórvány-falvakra igaz, hanem olyan nagyvárosokra is, mint Temesvár vagy Nagybánya. Ezeken a településeken működik egy-egy magyar iskola, de a külvárosi szülők nem biztos, hogy fel akarják ültetni kisiskolás gyermeküket arra a tömegközlekedési járműre, amely elvihetné őt az intézményhez.